• Második világháború by Facebook http://twitpic.com/17vgje

    Csatolt kép


    Eredeti méret
    forrás: Twitpic
    bazo9 negyed órája

  • 1848. március 15-én történt - Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es... http://villanas.tumblr.com/post/443094260/1848-marcius-15-en-tortent

    1848. március 15-én történt

    Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990. óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.

    1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival.

    A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-ére népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő, és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, melyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába. Amikor azonban március 14-én este a bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat.

    Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatták az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette fellépésüket indokló kiáltványt fogalmaztak, s a pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvaxban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta a két nappal korábban, eredetileg a március 19-i reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, majd együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét Pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalt gépeken cenzúrázatlanul kinyomatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Ez utóbbi az alábbiakat hirdette meg:

    “A nemzet óhajtásainak említett pontjai következők:
     1.   Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével.
     2.   Felelős minisztérium Buda-Pesten.
     3.   Évenkénti országgyűlés Pesten.
     4.   Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben.
     5.   Nemzeti őrsereg.
     6.   Közös teherviselés.
     7.   Úrbéri viszonyok megszüntetése.
     8.   Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
     9.   Nemzeti Bank.
     10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
     11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
     12. Unió Erdéllyel.”

    Kevéssel dél előtt Irinyi János személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a  kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

    Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttsége a főrendek által is elfogadott  felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

    Posted via web from Villanások | Comment »


    forrás: Tumblr
    bazo9 12:17:44

  • 2010. májusában újságírói képzés indul érettségizett, munkával nem rendelkező, regisztrált... http://villanas.tumblr.com/post/443084022/2010-majusaban-ujsagiroi-kepzes-indul

    Mindennapi szubjektív

    2010. májusában újságírói képzés indul érettségizett, munkával nem rendelkező, regisztrált munkanélküli* mozgássérült emberek** számára, hogy nagyobb eséllyel kapjanak állást az online médiában, elsősorban kulturális témákra szakosodott újságíróként. A képzés vizsgával zárul, a résztvevők OKJ-s bizonyítványt kapnak.

    A képzésről:
    • A programban való részvétel térítésmentes
    • A program teljes időtartama 24 hónap, ebből a képzés időtartama 9 és fél hónap
    • A részvevők a program keretében képzési támogatásban*** részesülnek
    • Az elméleti és gyakorlati képzések hagyományos és távoktatási elemeket tartalmaznak
    • A program során a résztvevők folyamatos mentori támogatást kapnak.
    • Szükség esetén utazási- és szállásköltség térítés is igényelhető.
    • A képzést és a sikeres vizsgát követően a résztvevők egy részének munkalehetőséget is biztosít a program.
    • A munkavégzés elsősorban távmunkában történik.

    Szükséges, hogy a jelentkező az újságírói munkához megfelelő adottságokkal rendelkezzen. Az interjúkészítés és a cikkek megírása ép vagy kompenzálható látási és hallási funkciót, jó nyelvi kifejezőkészséget igényel és fejlett kommunikációs készségeket feltételez. A számítógép megfelelő használata szintén alapfeltétele a részvételnek.

    *Regisztrált munkanélküli: az, aki a projektbe való jelentkezés időpontjában a megyei munkaügyi központok kirendeltségein nyilvántartott álláskereső, illetve azok az aktív korúak, akik a jelentkezés időpontjában nem állnak munkaviszonyban. (Fontos, hogy csak azzal a projektrésztvevővel lehet felnőttképzési szerződést kötni, akinek munkanélküli státuszát a megyei munkaügyi központ illetékes kirendeltsége legkésőbb a felnőttképzési szerződés megkötésének időpontjáig igazolja.)

    **Fogyatékkal élő munkavállaló: az a személy, akit a nemzeti jog fogyatékosnak elismert; illetve az, aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved A fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet csak rögzítésre. (önkéntesen és határozottan kinyilvánítják kívánságukat a különleges személyes adataik kezeléséhez.)

    ***A résztvevők a képzés ideje alatt (kilenc és fél hónap) 50.000 Ft/hó képzési támogatást kapnak. Továbbá a képzés alatt a vidéki célcsoporttagok felnőttképzési szerződés alapján szállás, megélhetési- helyközi viszonylatban utazási- és kivételes esetben gyerekfelügyeleti támogatásban részesülnek.
    Jelentkezési határidő: 2010. április 2.

    forrás: Tumblr
    bazo9 12:17:43

  • Ejj, mennyire bennfentesnek érzi magát az ember, amikor az MTI "embargós" anyagot küld. Különösen, hogy kit tüntetnek majd ki... :)

    bazo9 11:21:05

  • 1848. március 15-én történt - Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az... http://villanas.tumblr.com/post/443094260/1848-marcius-15-en-tortent

    1848. március 15-én történt

    Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990. óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.

    1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival.

    A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-ére népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő, és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, melyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába. Amikor azonban március 14-én este a bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat.

    Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatták az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette fellépésüket indokló kiáltványt fogalmaztak, s a pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvaxban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta a két nappal korábban, eredetileg a március 19-i reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, majd együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét Pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalt gépeken cenzúrázatlanul kinyomatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Ez utóbbi az alábbiakat hirdette meg:

    “A nemzet óhajtásainak említett pontjai következők:
     1.   Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével.
     2.   Felelős minisztérium Buda-Pesten.
     3.   Évenkénti országgyűlés Pesten.
     4.   Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben.
     5.   Nemzeti őrsereg.
     6.   Közös teherviselés.
     7.   Úrbéri viszonyok megszüntetése.
     8.   Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
     9.   Nemzeti Bank.
     10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
     11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
     12. Unió Erdéllyel.”

    Kevéssel dél előtt Irinyi János személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a  kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

    Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttsége a főrendek által is elfogadott  felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

    Posted via web from Villanások | Comment »


    forrás: Tumblr
    bazo9 11:18:10

  • szia igen láttam köszi szia igen láttam köszi szia igen láttam köszi szia igen láttam köszi szia igen láttam köszi szia igen láttam köszi

    bazo9 08:56:55

  • Firefox holnapra megint havazást mond. Átváltok Chromera.

    bazo9 08:23:30

  • Buzz by Zoltán Barsi from Google Reader - Buzz by Zoltán Barsi from Google Reader: Hatalmas, állat, cool!Békávézik ... http://villanas.tumblr.com/post/442815363/buzz-by-zoltan-barsi-from-google-reader

    Mindennapi szubjektív

    Buzz by Zoltán Barsi from Google Reader

    Hatalmas, állat, cool!

    Békávézik - Szlengblog - szleng.blog.hu

    forrás: Tumblr
    bazo9 08:17:43

  • Buzz by Zoltán Barsi from Google Reader - Buzz by Zoltán Barsi from Google Reader: Which Social Websites are Good ... http://villanas.tumblr.com/post/442815399/buzz-by-zoltan-barsi-from-google-reader

    Mindennapi szubjektív

    Buzz by Zoltán Barsi from Google Reader

    forrás: Tumblr
    bazo9 08:17:43

  • Azt kívánom, hogy aki nem hajlandó elfogadni a "Pécsen"-t a "Pécsett" helyett, azt szülje meg Chuck Norris

    bazo9 08:07:29